Hasznos tudás, valódi segítség.

ÉTEK - Táplálék a Testnek - Táplálék a Tudatnak

Holisztikus pszichoterápia

A holisztikus pszichoterápia egy integratív terápiás megközelítés, amely az embert egészében, a testi, lelki, szellemi és társas aspektusok összefüggéseiben vizsgálja és kezeli. Ez a megközelítés abból az alapfeltevésből indul ki, hogy az egyén egészsége és jóléte csak akkor érhető el, ha figyelembe vesszük az emberi működés összetett rendszerét, és nem csak az egyes tüneteket kezeljük izoláltan.

A holisztikus pszichoterápia alapelvei közé tartozik az egyéni tudatosság az elme és a test kölcsönhatásainak illetve a kapcsolatrendszereinek a vizsgálata, valamint az, hogy az egyén a belső erőforrásait és az öngyógyító képességét mozgósítja egy gyógyulási folyamat során. Ez a megközelítés különös figyelmet fordít arra, hogy az egyén nem él elzártan a környezetétől, azaz szoros kapcsolatban áll azzal és a társas kapcsolataival.

Ennek megfelelően a holisztikus pszichoterápia célja nem csupán az egyén belső egyensúlyának a helyreállítása, hanem annak elősegítése, hogy az egyén harmonikus kapcsolatot tartson fent a körülötte megnyilvánuló világgal is. A holisztikus pszichoterápia a pszichológiai, fizikai, szociális és spirituális tényezőket egyaránt figyelembe vevő, az egyén egészét kezelő terápiás megközelítés, mely az elégedettség elérésére és az egyensúlyra törekszik.

Mi a baj a sztenderdekkel?

Az, hogy sztenderdek. Nem tesznek különbséget, sablonosak, nem egyediek, uniformizáltak, általánosak, nem személyre szabottak.

Az emberek nem egyformák, különböznek egymástól. Minden ember egy egyedi megjelenés, önálló személyiség, sajátságos testi és szellemi működéssel. Nem sztenderd, nem uniform, nem sablonos, hanem egyedi. Az egyedi jelleg egyéni bánásmódot igényel. A sztenderdekkel az a baj, hogy ezt nem tudják garantálni.

Nézzünk egy példát:

Cipőre lenne szükségünk. Cipőt, a cipőboltban lehet vásárolni, ami nagyon jó, mert így legalább nem kell mezítláb járnunk. Hasznos dolog a cipő, mert járás közben nem fázik a lábunk, nem nyomja a talpunkat a kavics és nem áll bele a tüske sem. Nagy boldogság ez, mert hosszú út áll előttünk. Olyan messzire kell eljutnunk, amilyen messzire csak tudunk. Kell a jó cipő, muszáj.

 A cipőboltban 42-es méretű cipőt lehet vásárolni, ez a sztenderd méret. Jó dolog ez, mert van cipő és ez a méret több embernek jó, mint amennyinek nem. Akinek 42-es a mérete az különösen boldog, még a 41-es is örül. A 40-es csak mosolyog, a 39-es már nem annyira. 38, 37, 36…majd lesz valahogy, elcsoszogunk benne ameddig tudunk. A 43-as már nem mosolyog, szorít a cipő. A 44-es, már lépni sem igen tud. 45, 46 meg majd letapossa a sarkát, ha belefér a lába egyáltalán. Mese nincs, haladni kell.

A 42-es méret jutott a legtovább. Második befutó holtversenyben a 40, 41. Valameddig eljutott a 39, 38, 37, de a 43-as és az attól nagyobb lábúak, hamar feladták és kihullottak a nagy menetelésből. Nem működött jól a sztenderd 42-es. Többeknek ártott, mint amennyinek használt. Ez a baj a sztenderdekkel.

Sztenderd dietetikai ajánlás: Egyél naponta ötször. Lesz olyan testalkat, akinél nagyon hasznos lesz. Lesz olyan, akit még támogat, de lesz olyan is, akit már nem. És lesz olyan, akire nézve kifejezetten káros hatással lesz.

De miért? Azért, mert nem személyre szabott, nem egyedi és nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy az emberek nem egyformák és különböző testalkatokkal rendelkeznek. A sztenderd dietetikai ajánlások mindenkit egy kalap alá vesznek és nem foglalkoznak azzal, hogy az emberek különböznek egymástól. Olyan lesz, mint a 42-es cipő. De nem járhat mindenki ugyan abban a cipőben és nem lehet mindenkire ugyanazt a méretű nadrágot ráadni, ahogy nem lehet egyformán táplálni sem az embereket.

Mi a megoldás?

Az alapvető ájurvédikus testalkat meghatározása mindenki számára. Az alapvető testalkat az egyén veleszületett anyagcsere-mintázata, a személyes anyagcsere kódja, ami őt jellemzi, ami róla szól és amihez igazítania kell az életében mindent szóban, tettben és gondolatban ahhoz, hogy a lehető legjobbat adhassa magának. Az alapvető ájurvédikus testalkat (Prakriti) meghatározása a kulcs, amivel maximalizálhatja a túlélését. A legfontosabb ismeret egy olyan személy számára, aki hajlandó felelősséget vállalni a saját egészségéért, az élete minőségéért és a saját kezében akarja tartani a sorsának alakulását. Aki ezt nem akarja, annak nincs rá szüksége. Ő is fog élni úgy, ahogy.

A "Mi" vagy a "Ki" a fontos?

 

Sok hiba és félreértés van a "kortárs" táplálkozási ajánlásokban. Ezek közül az egyik, hogy rendre azzal vannak elfoglalva, hogy mi kerüljön a tányérra. Mi legyen az, amit meg "kell"(ene) enni. Még mindig csak kevesen vették tudomásul, hogy nem az a fontos, hogy mi van a tányéron. Az a fontos, hogy kivel akarjuk azt megetetni. Remek ajánlások vannak, de még a legjobbak sem alkalmazhatók teljes körűen mindenkire, mert az emberek nem egyformák. Ennek okán az emésztő képességek is testalkatonként változnak. Ebből az következik, hogy az optimális táplálás mindig személyre szabott. Mindig.

Lássad is: https://youtube.com/shorts/uFQX-Gf5hM0

 

 

Vállakozóknak

Megfelelő embert a megfelelő helyre. Minden vezető álma, hogy a vállalatnál betöltendő pozícióra azonnal a legmegfelelőbb jelölt kerüljön és a dolgok rendben haladjanak. Ez nincs mindig így és sok esetben hosszas próbálkozások alkalmával kerül (ha kerül) csak az alkalmas munkavállaló a betöltendő pozícióra. Minden feladatnak, minden betöltendő állásnak megvannak az elvárt kompetenciái, amivel rendelkeznie kell annak, aki ezt jól akarja csinálni. Más kell a kreatív csapatba, más kell döntéshozónak, más kell a könyvelésre, más kell kapcsolattartónak, a reklamációs osztályra stb.
Az alapvető testalkata mindenki számára behatárolja a lehetőségeit és meghatározza a korlátait. Ezek ismeretében a munkavállaló képes eldönteni, hogy melyik feladat áll hozzá közel, melyik területen tudja kihozni magából az elvárt teljesítményt. Az előmenetel és az anyagi lehetőségek érdekében viszont olyan munkakör betöltését is felvállalhatja, amihez nincs meg se a rátermettsége, se a kompetenciája. A hiányosságok majd csak a későbbiekben mutatkoznak meg. Rossz esetben jelentős anyagi és vállalti presztízs veszteség mellet. Jó eset nincs, mert a veszteség elkerülhetetlen az alkalmatlan munkavállalónak köszönhetően.  
Viszont az interjú alkalmával (vagy már korábban) végrehajtott testalkatelemzéssel pontosan behatárolható a jelölt rátermettsége az adott feladatkörre. Nincs találgatás, nincs esélylatolgatás, nincs "simán megoldom", mert a test nem hazudik és mindent elárul a használójáról. A vezető pontos képet kap a jelöltről, így el tudja dönteni, hogy a "hozott anyag" mennyire alkalmas a pozíció betöltésére. Tud-e vele együttműködni, rá lehet-e bízni a felelősséget, képes-e a kijelölt feladat végrehajtására. A Testalkatelemzés remek lehetőség a hibás, személyügyi döntések kizárására. Utólagosan is alkalmazható monitoring eszközként a munkavállalók tekintetében, hogy a megfelelő emberek vannak-e a megfelelő helyen. A valódi segítség, az a hasznos tudás kellő szakértelemmel, mert a tudás nem helyettesíthető semmivel.

Fiataloknak...

Ki vagyok én? Mit keresek én itt? Gyakori kérdések ezek fiatalkorban (sok esetben a felnőtt korban is). A dolgok lehetnének sokkal egyszerűbbek is, ha tudnánk a korrekt választ az első kérdésre, de kevesen vannak azok a szerencsések, akiknek zsigerből van rá valódi (nem idealizált, álom-illúzió) válaszuk.
A többség csak ténfereg - jó esetben válaszokat keresve - és sodródik a mindenféle irányzatokkal, eseményekkel ahelyett, hogy az irányításuk alá vonnák a körülöttük megjelenő dolgokat. Ahhoz, hogy az irányító szerepet átvehessük az életünk felett ismernünk kell önmagunkat, hogy a számunkra megfelelő irányba terelhessük az életünk hátralévő szakaszait.
Rengeteg dolgunk és megoldandó feladatunk lesz, így nagyon nem mindegy, hogy milyen eséllyel és hatásfokkal (sikerrel) vesszük az utunkba kerülő akadályokat. Hogy ezt megtehessük, ki kell tudnunk választani a számunkra legmegfelelőbb megoldást, de ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy mi passzol hozzánk igazán, mi támogat a legjobban, mi az, ami a legjobb választás.
Önmegismerés nélkül ez nem megy. Ha nem tudom, hogy ki vagyok, ha nem tudom, hogy miként működik a testem, a lelkem, a tudatom, ha nem értem a viselkedésem és a megnyilvánulásaim, véleményeim, a dolgokhoz való hozzáállásom okát, akkor képtelen leszek a legjobb döntéseket meghozni, amelyek majd támogatnak és segítenek a haladásomban.
Ismernem kell az erősségeimet, tudnom kell a korlátaimat, tudnom kell, hogy mire vagyok képes testileg és szellemileg egyaránt. Illúziók és hamis álom-én-képek helyett valós ismeretekre van szükségem ahhoz, hogy ne érjenek sorozatos csalódások, kudarcok. Meg kell értenem, hogy miben lehetek nagyon jó és mi az, ami nem való nekem, mert nem alkalmas rá a testem - lelkem -tudatom.
A test nem hazudik és mindent elárul a használójáról. Megmutatja, hogy a viselője miként bánik vele és nagyon meghálálja a törődést, de ez is csak akkor lehetséges, ha tudom hogyan működik. Önmagam pontos ismeretével leszek képes a legjobbat adni magamnak és a lehető legjobbat kihozni abból, amit úgy nevezek, hogy: ÉN.
A pontos  önismeret élethosszig tartó, hasznos tudás, amire mindenkinek szüksége van. Ismerd meg önmagad és kérd a szakértő segítségét.
A tudás nem helyettesíthető semmivel.

Szülőknek...

Senki nem kapott az újszülött gyerekéhez használati utasítást, így mindenki "vakon" próbálgatja a legjobbat adni a saját gyerekének. Nem biztos, hogy elsőre sikerül, de  hosszú évek alatt, kitartó gyakorlással van úgy, hogy jól mennek a dolgok, de van úgy is, hogy még a legjobb szándékunk ellenére sem találjuk az utat a gyerekünkhöz. Ez érvényes a táplákozásra, az érdeklődési körre, fizikai aktivitásra, érzelmi megnyilvánulásokra stb. Jó lenne, ha értenénk hozzá már a kezdetektől fogva, mert ezzel rengeteg konfliktust, félreértést, nézeteltérést, vitát, félretáplálást el tudunk kerülni.

Egy meg nem értett vagy félreértett gyerek komoly kihívás a szülőnek és erős trauma a gyereknek is. Ilyen esetben nap, mint nap szembe kell nézni (jó esetben) a konfliktusokkal. Rossz esetben pedig az elhallgatott, elnyomott érzelmekkel kell megküzdenie mind a két oldalnak. Hosszú távon egyik sem jelent megnyugtató megoldást, mivel a fent említett állapotok megmérgezik a viszonyt, legyen az akármilyen közeli is. Ennek okán a kapcsolatrendszer instabillá majd fenntarthatatlanná válik és csak idő kérdése, hogy mikor hullik atomjaira. Onnan már nagyon nehéz a visszaút. Mindez elkerülhető, ha ismerjük a gyerekünket. Ebben nagy segítség az alapvető testalkat mielőbbi meghatározása.

Miért fontos? Mert megismerem a gyerekem testi - lelki - szellemi működését. Érteni fogom a megnyilvánulásait, nem lepődöm meg a kérdéseitől, világos lesz az érdeklődési köre, irányultsága, nézőpontja. Nem várok el tőle olyat, amire a teste - lelke - tudata nem képes. A testalkatának megfelelően tudom táplálni és nem bosszant az, ha nem olyan, mint én. Nem feltétlenül kell keresnem magam benne, mert nem biztos, hogy mindenben hasonlít rám. De ez csak akkor nem zavar, ha értek hozzá, ha tudom, hogy miként működik. Megértésem lesz a gyerekemről és akkor leszek csak képes igazán nem ártani neki.
Ezért érdemes fontolóra venni, hogy célravezető mielőbb "megismerkedni" a gyerekemmel, hiszen csak akkor tudom neki a legjobbat adni, aminek köszönhetően ő meg a legjobbat tudja majd kihozni magából.
Aki úgy érzi, hogy mindent tud a gyerekéről és a lehető legjobban mennek a dolgok az egy rendkívül jó dolog és maradjon is úgy. Aki úgy érzi, hogy vannak még fehér foltok, annak pedig van szakértő segítség.
A szándék a teremtő ok és a tudás nem helyettesíthető semmivel.

Kutatni emberi dolog

Nos, odáig jutottak a dolgok, hogy a tudomány elvárja attól, aki belépett a "klubba", hogy mutasson is valamit. Aki keres (kutat) az talál és amit talált azt megosztja másokkal, hogy ők is tudjanak róla. Az eredmények adatokból születnek, de azokat valahol össze is kell gyűjteni. Így születnek a kérdőívek, de miért is?
Szeretnék elkészíteni egy közleményt, amiben a Természet törvényeinek alapvető elvei mentén működő gyógyászati rendszerekkel kapcsolatos érdeklődést és elfogadottságot kutatnám. Ehhez készítettem egy kérdőívet, amiben a kérdésekre adott válaszok elemzésével vonnék le következtetéseket arról, hogy az emberek miként viszonyulnak a Természethez, mennyire nyitottak a Természethez kapcsolódó gyógyászati rendszerekhez és lehetőség szerint igénybe vennék-e a segítségüket. Arra vagyok kíváncsi, hogy van-e egyáltalán létjogosultsága az Ájurvédának meg a többi hasonló rendszernek ma és a későbbiekben Magyarországon vagy az emberek már teljesen átadták magukat a tech-orvostudománynak és a vegyiparnak. Reális-e nekik a Természettel való összetartozásuk, bíznak-e abban, hogy a Természet képes őket ellátni és egészségesen tartani, azaz bíznak-e a  Természetben, amikor az egészségük helyreállításáról van szó. Ez azért fontos, mert a régi rendszerek a Természet leképezései az emberi egészség számára és ha nincs bizalom a Természet iránt, akkor nem érdemes erőfeszítést tenni bele, más utakat kell keresni. Jó lenne tudni, hogy van-e elegendő információ a birtokukban az egészséges életvitellel kapcsolatban és szeretnének-e ilyenekről tájékozódni és ha igen, akkor milyen formában. Ez azért érdekelne, hogy milyen csatornán keresztül fogadnák az információkat az esetleges későbbi oktatások során. Érdekelne, hogy ha lenne lehetőségük választani (a társadalombiztosítás terhére), akkor választanák-e a természetközeli megoldásokat. Be kell látni, hogy a tudomány az akut ellátáson kívül, a krónikus esetek megoldására alkalmatlan. Ellenben a kettő együtt sok mindenre képes. Ha erre van kinyilvánított igény, akkor lehet vele tovább lépni. Ha nincs (ami kiderülhet a válaszokból), akkor más irányokat kell keresni. Korábban már jelent meg egy hasonló témájú kérdőív, ami egy MSc szakdolgozatban került felhasználásra és 460 db kitöltöttséget ért el. Most ezt a számot jó lenne megtöbbszörözni.
A kérdőív fő célja a válaszok között olyan relációk keresése, amelyek szignifikáns összefüggéseket mutatnak, amelyek jól kimutathatók és publikálhatók. Az mindegy, hogy mi az eredmény csak legyen valami, ami egzakt. Teljesen mindegy, ha például az is jön ki szignifikánsan, hogy: a 40-50 év közötti, fegyveres testületben dolgozó férfiak mereven elzárkóznak attól, hogy ők részei lennének a Természet nagy egészének. Vagy például a 20-30 év közötti, közigazgatásban dolgozó nők körében 90%-os a relatív gyakoriság, miszerint ők maguk szeretnének arról dönteni, hogy mire szeretnék felhasználni a társadalombiztosításra elvett pénzüket...stb. Minden változat értékes, mert a továbbiakban vizsgálni lehet majd az eredmények okait, magyarázatokat lehet hozzá rendelni, ami további kutatásokat és közleményeket generálhat a későbbiekben. 
Ezért kell most ez a kérdőív, ami itt található: https://forms.gle/atbRETLRBwv3uoUHA
Ez lesz az én belépőm a klubba.

Az egészséged fontos, ne edd betegre magad!

-OK, de hogyan csináljam?

-Egyszerű. Az autód képes üzemanyag nélkül menni?

-Nem.

-A tested képes táplálék nélkül működni?

-Persze, hogy nem, naná. Enni-inni muszáj…vagy nem?

-Így van, táplálkozni kell. Máskülönben úgy jársz, mint az a bizonyos ló, ami mire megszokta volna az éhezést, addigra éhen halt.

-Nagyon vicces…..

-Szóval, az autód milyen üzemanyaggal megy?

- Benzinnel, 1.6-os benzines.

-Rendben, akkor tankolj bele gázolajat.

-Ha-ha-ha…ultra mókás, attól tönkre fog menni. Egy vagyonba kerülne kipucolni meg rendbe rakni.

-Aha, értem. Szóval nem mindegy, hogy mivel töltöd fel? Így van? Csak a benzinnel működik rendesen. Rendben...a TE tested milyen táplálékkal működik a legjobban? Azt tudod? Van róla fogalmad? Tudod egyáltalán, hogy mi kell neki a rendes működéséhez? Tudod egyáltalán, hogy mivel ártasz neki?

-Ööööö…hááát…ööö…nem, nem igazán. Honnan kellene tudnom? Ott a kaja, megeszem aztán ennyi. Nem mindegy? Kaja és kész. Lényeg az, hogy legyen valami. Nem?

-Értem. Szóval, az autódról tudsz mindent. Ápolod, szervizeled, óvatosan használod, rendesen eteted, kíméled, kitakarítod ha bepiszkolódik a belseje, ilyenek….Így van?

-Persze, vigyázok rá, naná. Használom minden nap. Nagyon meg lennék lőve nélküle. Idővel majd lecserélem egy újabbra, nem gond.

-Aha, értem. Ezek szerint az autód fontosabb neked, mint a tested. Jól mondom?

-Hááát…ööö, azért ez így nem igaz. Fontos a testem is, próbálok vigyázni arra is. Szóval…azért, ja…igyekszem.

-Értem...és mégis hogyan? Nem tudod, hogyan működik. Nem tudod, hogy van összerakva, mik a rendes működésének a feltételei, mi kell bele, hogy a legjobbat tudd kihozni belőle a legtovább. Össze-vissza eszel mindent össze-vissza időben, nem szervizeled, nem takarítod ki, ha bepiszkolódik a belseje, nem bánsz vele óvatosan. NEM tudod lecserélni egy újabbra öt vagy tíz év múlva. Felfogtad? Egy életre egy test. Ebben a kalandparkban, ez a szabály az érvényes. Nincs másik.

-OK, értem. Akkor most mit csináljak?

-Keress egy jó Ájurvéda terapeutát, aki meghatározza az alapvető testalkatodat. Ennek ismeretében már tudni fogod, hogy vagy „összerakva”, miként működsz, milyen erők mozgatnak és hatnak rád, mire kell odafigyelned és hogyan kell táplálkoznod ahhoz, hogy a lehető legtovább használhasd a testedet egészségben, gondok nélkül. Lesz egy saját „Használati útmutatód” és egy „Szervízkönyved” önmagadhoz. Az autódnál bevált, nem?

-Rendben, de jó lesz ez nekem?

-Valójában nekem tök mindegy, hogy mit teszel magaddal, mert nekem így is nagyon jó vagy, ahogy vagy. Csak jó lenne, ha tovább maradhatnánk együtt és nem maradnék haverok nélkül idő előtt. Jön majd az itt fáj-ott fáj, meg felugrik 1-2-3-10-20-30 kiló, meg a cukrom, meg már nem hajlik, meg nagyon ropog, meg a „már nem ehetek ilyet, mert bírja a gyomrom-epém-májam", meg már mindentől is puffadok, meg az allergiám, meg ez a hülye autoimmun izé, meg már élni sincs kedvem, ilyenek... Ezektől szeretnélek megóvni, de te döntesz.

-Jól van, hagyd abba! Akkor most mi legyen, hogyan tovább?

-Nos, keress egy képzett Ájurvéda terapeutát (legjobb, ha táplálkozástudományi szakember is egyben) és bízd meg azzal, hogy rakjon rendbe. Tudni fogja, hogy mit kell tennie. Ha minden rendben, akkor semmi gond. Ha valami nem okés, akkor majd úgy is mondani fogja, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy megszűnjön a probléma és mit kell tenni a továbbiakban, hogy soha többé ne jöjjön újra elő. Ennyi. Az Ájurvédával kapcsolatban, igazából csak két kérdés van. A „hogyan” és a „mennyi idő alatt” szűnik meg a kellemetlen állapot.

-Oké, ismersz valakit, aki jó ebben?

-Ha-ha-ha…egyet biztosan….elég jól…szerinted?

 

Az emésztés és az egészség kapcsolata az Ájurvéda szerint.

A túlélés elsődleges forrásai a légzés és a táplálkozás. Bármilyen táplálékot is fogyaszt el az ember, azt nem képes ugyanabban a formában asszimilálni. A bevitt táplálék fizikai és kémiai átalakulásokon megy keresztül. Ezeknek az átalakulási folyamatoknak a lefutását az emésztő tűz (Agni) intenzitása fogja befolyásolni. Az emésztés minősége fogja meghatározni azt, hogy a szervezetbe bekerült anyagok milyen mértékben hasznosulnak és támogatják a test működését. Ennek okán az Ájurvéda szerint az egészség megtartásának és helyreállításának legfontosabb kritériuma az optimális emésztés. Ennek alapján négy minőséget tart számon az Ájurvéda: Manda – gyenge (hypometabolizmus), Vishama – változékony, Sama – optimális, Tikshna – intenzív (hypermetabolizmus). Az optimálistól eltérő minőségekre figyelmet kell fordítani, mert huzamosabb időn át való működésük betegségek kialakulásait okozhatják. Az emésztő tűz kapacitása felett bevitt táplálékok emésztetlenül keringenek a test csatornáiban (Srotha) és méreganyagként (Ama) akkumulálódnak bizonyos testrészekben, ahol betegségek forrásaivá válhatnak. Ezért roppant fontos az alapvető testalkat meghatározása, mert az eltérő alkatokhoz, eltérő emésztési képességek tartoznak, így a meghatározott alkathoz illesztett, megfelelő táplálkozási struktúra fogja biztosítani az optimális emésztést és ezen keresztül a stabil egészséget. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy teljesen mindegy mi van a tányéron. Az viszont nem mindegy, hogy ki lesz az, aki azt elfogyasztja.

A Gúnák....

Az Ájurvéda filozófiai alapját képező Számkhja rendszer teremtéselmélete alapján a teremtett Világ a Purusa (ok nélkül létező szellemi, teremtő potencialitás) és a Prakriti (ok nélkül létező anyagi, teremtő potencialitás) találkozásából keletkező megrázkódtatás okán bomlik ki. Ekkor bontakozik ki a három Gúna (Szattva, Radzsasz, Tamasz). Röviden fogalmazva a Szattva a fény, a Radzsasz az energia és a Tamasz az anyag, a tömeg. Többféle jelzővel is ki lehetne fejezi őket, de azok már csak szinonimái ezeknek. Ez a három minőség fogja jellemezni a Tudat (Purusa) megnyilvánulását a Prakritiben (a formák világa).

Fontos azt megérteni velük kapcsolatban, hogy a Gúnák nem determináns elemei a formák világának. Ezek a minőségek nem a saját akaratuk szerint alakítják a formákat, mivel önálló tudattal nem rendelkeznek. Úgy tűnhet mintha erőkként mutatkoznának és mozgatnák az anyagot a rájuk jellemző minőség felé, de mindössze az aktuális tudati minőség alapján nyilvánulnak meg.

Amennyiben egyet értünk azzal, hogy vannak külső erők, amelyek képesek befolyásolni a tudatunkat, akkor ezzel elfogadjuk azt is, hogy vannak olyan állapotaink, amikor nem vagyunk tudatában a cselekedeteinknek és olyankor ezek a külső erők a kedvükre befolyásolhatnak minket oly módon, hogy mi tehetetlenek vagyunk velük szemben. Átvették felettünk az uralmat, azaz azt tesszük, amire ők utasítanak minket a tudatunk befolyásolásával és bábként működünk a hatásuk alatt. Ez nem igaz. Egyetlen erő sem képes befolyásolni minket, ha csak nem értünk vele egyet. Az egyetértés azt jelenti, hogy úgy döntök, hagyom magam befolyásolni a valamilyen erő által. Az erőt én fogom mozgásba hozni a döntésemmel és a vele való egyetértéssel. Ezek az erők önmagukban nyugvó potenciálként léteznek és a Tudat megnyilvánulásának megfelelően fognak mozgásba lendülni, illeszkedve az aktuális tudati minőséghez. Nem az erők fogják formálni a Tudatot. Ezek az erők továbbra sem rendelkeznek önálló tudattal, mindössze kiszolgálói a Tudatnak. Nem az erők fognak irányítani minket, hanem mi irányítjuk őket a folyamatosan változó tudatállapotainkkal. Nem a Tamasz fog engem tompaságba taszítani, hanem én döntök úgy, hogy hagyom magamon eluralkodni a Tamasz minőségeit. Nem a Radzsasz fog engem rángatni, hanem én adok teret az aktuális tudatállapotomnak megfelelően a Radzsasz minőségeinek. Fontos tudni, hogy ezeket az erőket mi irányítjuk, nekünk engedelmeskednek, minket fognak jellemezni bármelyiknek is nyitunk teret a tudatunkban. A döntés mindig a mienk és ezzel a felelősség is az erők felett. Dönts okosan.

 

 

süti beállítások módosítása